A korai fejlesztés jelentősége

2016.10.02 18:55

 

Kunné Solti Évának hívnak, testnevelő és gyógytestnevelő tanárként dolgozom a Vörösberényi Általános Iskolában.  1-8. évfolyamban tanítok, így jól látom a gyermekek mozgásfejlődését, nehézségeit, sikereit.

 A mozgásterápiával 2010 óta foglalkozom, ennek a szakmának több területe van, én egészséges gyermekek idegrendszerének érési folyamatait támogatom egyéni és csoportos foglalkozásokkal. Főbb területeim: megkésett mozgás és beszédfejlődés, beilleszkedési, együttműködési nehézség, tanulási zavarok.

Nagyné Farkas Andrea gyógypedagógus kollégámmal kidolgoztunk egy olyan modellt, amivel segíthetjük az iskolába érkező kisdiákok gördülékeny fejlődését: Az 1-2. évfolyam  mindennapos testnevelés óráiba  építettük be a mozgásterápia szenzomotoros elemeit és kognitív játékos feladatokat. A Gyöngyhalász modellel 2015-ben a Vörösberényi Általános Iskola elnyerte a „Mentoráló Intézmény” címet.

Sok kisgyermeknek azonban már sokkal korábban szüksége lenne fejlesztő támogatásra. Minél korábban felfigyelünk az apró, ámde annál jelentőségteljesebb tünetekre, annál hatékonyabb a terápia.

Majbó Adrienn babatornája, az egyéni szenzomotoros torna 1 éves kortól, a csoportos TSMT  5 éves kortól és a kognitív iskola előkészítő foglalkozások Nagyné Farkas Andreával, mind azt a célt szolgálják, hogy az iskola kapuját már egy kiegyensúlyozott, magabiztos gyerkőc lépje át. Az esetleges nehézségekkel pedig ne szeptemberben szembesüljenek a pedagógusok, hanem már egy folyamatos fejlesztő munkába kapcsolódhassanak be.

Két saját gyermekem példáján szeretném bemutatni fejlesztő munkámat.

Nagyfiam, aki most 13 éves, annak idején 31. hétre 1400grammal született, másfél hónapot az intenzíven töltöttünk, Az orvos megnyugtatott, hogy fiam teljesen egészséges, nem érte oxigénhiányos állapot.  A féléves controllokon is a neurológiai státusz, és a mozgásfejlődés is teljesen rendben volt. Én testnevelő tanárként minden lehetőséget megadtam a mozgásra, kiskorától fogva pörgettem, forgattam, hintáztunk, mászókáztunk.  Majbó Adriennel ekkor ismerkedtem meg, és ő világosított fel, hogy ha nincs is orvosi szempont szerinti baj, a koraszülöttség miatt mindenképpen szükség van mozgásterápiára, mert az a két hónap, amit nem az anyaméhben töltött, mindenképpen egy eltérő fejlődést indított el. És akkor kezdtem gondolkodni, hogy valóban vannak olyan, nem teljesen átlagos tünetei, mind mozgásos, mind lelki területen, amivel később gond lehet.

Elkezdtem a téma után kutatni, elvégeztem négyféle mozgásterápiás módszert, hogy minden gyermeknek a neki megfelelő terápiát tudjam ajánlani. Fiammal majdnem egy évig csináltuk a TSMT egyéni otthoni tréninget, 2x fél év HRG terápiát, az óvodában is kapott logopédiai és kognitív fejlesztést. Szépen fejlődött, az iskolában kiderült, az értelmi szintje átlagon felüli, de képességeihez képest az írás és a matematika területén alul teljesít. Folytattuk a mozgásterápiát és a kognitív fejlesztést több éven keresztül, 3. osztálytól SNI-s ( sajátos nevelési igényű ) így több oldalról kapott segítséget. Most már 9. évfolyamos,  Zircen,  a III. Béla Művészeti Gimnáziumban tanul, sikeres, magabiztos, több területen kiemelkedő, de azok az iskolatársai, akik annak idején hasonló problémával küzdöttek, közel sem teljesítenek ilyen szinten. Természetesen minden gyermek más, más probléma, mások a lehetőségek is, de a saját gyermekem tapasztalatai megerősítettek abban, hogy jó úton járok.

Kislányom  születésénél minden rendben volt, az első hónapokban viszont nagyon nyugtalan volt, nehezen aludt el, sokat sírt.  A gyermekorvos megnyugtatott, nincs semmi baj, majd kinövi, de most már tudom, ez egy tünet volt, amire érdemes odafigyelni. Szépen fejlődött, és valóban fél éves korában először, de végre magától elaludt a kiságyban. Az óvodában egy-két hangot nem ejtett helyesen, járt logopédiára, de minden más területen kiegyensúlyozott volt.  Ekkor megkértem Majbó Adriennt, csinálja meg vele is az „Állapot és Mozgásvizsgálatot”, és meglepve láttam, hogy nem lett optimális az eredmény. Erre én először pont úgy reagáltam, mint a legtöbb anyuka, úgy gondoltam, hogy a teszt rossz, de elkezdtem figyelni a kislányom mozgását, és be kellett látnom, hogy valóban nem teljesen harmónikus. Vele is végig csináltunk egy év mozgásterápiát, bátyjával együtt járt két szezont HRG-re, és mire iskolába ért, az év eleji felméréseknél az osztályban egyedül neki volt 100%-os az eredménye. Később előjöttek a nyelvtan területén kis problémák, amit könnyen orvosoltunk, és egyértelmű volt számomra, hogy fejlesztés nélkül, ez sokkal nagyobb gond lett volna.

Az egészséges gyermekek nagy részének értelmi, érzelmi, motoros területen, vagy társas kapcsolataiban is lehetnek kisebb nehézségeik, amit szakszerűen kiválasztott és  időben megkezdett terápiával javíthatók.

—————

Vissza